Tartásukhoz 40-50 literes medence szükséges, melyben csak a párt helyezzük el. Kisebb, békés halakkal nem helyezhetjük közös akváriumba, mert elpusztítja azokat. Az öreg hímek sokszor még nõstényeiket is tönkreteszik. A hímek valamivel talán nagyobbak, de íváskor a nõstény szebb, vörös, zöld pettyekkel díszítet nászruhában tündökölnek.

Tenyésztésük igen egyszerû, a számukra külön berendezett akváriumot ívás elõtt átrendezik maguknak. Kiválasztott kõ köré homokgödröket túrnak, és a telepített növényeket - ha útjukba áll - kitépik. A kiválasztott, rendszerint lapos, nagy kõre rakja a nõstény a több száz halványsárga ikrát. Jó ivadékgondozók. A nyolcadik nap elúszó kishalak gyorsan fejlõdnek, ha elegendõ élõ eleséget kapnak. Összeférhetetlen természetével magyarázható, hogy ez a gyönyörû hal mégsem terjedt el széles körben.

A sügérfélék ivadékgondozása, a szín és forma sokféleségének megismerése széles körben növelte azok táborát, akik ezeket a halakat akarják tartani és tenyészteni akváriumaikbnan. Az 50-es évek után egyre több figyelmet fordítottak az akvaristák a jóformán még ismeretlen „Fekete Afrika” vizeire. Gyûjtõk és kutatók lepték el a hatalmas afrikai tavakat, és rövidesen színpompás testû halak érkeztek gyûjtõmunkájuk eredményeként a nagy nyugati importcégekhez. A Tanganyika- és a Nyassza-tóból befogott új halak majdnem kizárólag sügérfélék és többségükben szájköltõk. Ezek a színpompás állatok új lendületet adnak nyugaton is az édesvízi akvarisztikának.

Az eddig fõleg dél-amerikai sügérfélékkel ellentétben, az afrikai tavakból begyûjtötték mind az enyhén lúgos és középkemény vagy a kemény vizet, szeretik. Ez igen fontos, mert a lágy, savanyú vízben napok alatt elpusztulnak.